Bejegyzések

Kép
Stigmatizált Szentek Bevezetés: Pál apostol: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára.” (Kol 1, 24) „Ezután senki ne okozzon kellemetlenséget nekem, mert Jézus jegyeit viselem testemen.” (Gal 6, 17) Stigma  (a gör. stidzó, 'szúr, bök' igéből): 1. jel, bélyeg, eltávolíthatatlan jegy, amelyet tüzes vassal égetnek vagy tetoválnak bele a bőrbe. Az ókorban stigmával jelölték meg a rabszolgákat és a katonákat, legtöbbször a homlokukon v. a kezükön, hogy uruk, századosuk megismerje és számon tarthassa őket. Állatokon véd- és tulajdonjegyként szerepel. A lex Remmia (Kr. e. 91) szerint a stigmával mint szégyenbélyeggel jelölték meg a hamis vádat emelőket, tolvaj v. szökevény rabszolgákat a homlokukon, később kezükön és fülükön; ők voltak a stigmatias. - 2. A keresztény szóhasználatban szoros értelemben Jézus öt szent sebe, tág értelemben a szenvedéstörténet (vérrel verítékezés, ostorozás, töv